A babajelekről egy logopédus szemével

Meselo Jelek (83)

Krisztina gyermekeivel

 

Kustos-Burány Krisztina logopédus, pszichopedagógus, és  két tündéri kisgyermek édesanyja. Az alábbi cikkben leírja, miért találja hasznosnak a babajelbeszédet szakmai szemmel, illetve azt is, hogy miben segített nekik, a saját családjában.

 

Miért is lehet jó? Legnagyobb előnyét abban látom, hogy a baba nagyon korán megérti, kommunikálhat a környezete felé. Ha a hozzá beszélő személy/ személyek jelekkel kísérik a szavaikat, egyrészt hamarabb megérti, mit mondanak neki, mivel a nonverbális kommunikációra sokkal fogékonyabb, könnyebben értelmezi, másrészt elkezd utánozni. Saját mozdulataira megerősítést kap, megdícsérik, örülnek neki, örülnek vele, ezzel a motivációval pedig kitárul előtte a jelelés világa. Ösztönösen használunk jeleket, tanítunk mozdulatokat a babáknak, mint –sok más mellett – a tapsolás, integetés, melyek a kommunikáció első általuk használt elemei. Ezeknél azonban sokkal színesebb információk átadására képes a baba, ha a babajeleket megismeri, elsajátítja. A beszéd kialakulását megelőzi a belső kommunikatív gondolkodás, így jelekkel korábban képes kifejezni igényeit, érzéseit, gondolatait még az a kisgyermek is, aki korán kezd el beszélni. Az pedig, akinél a beszéd kialakulása késik, nehezített, kifejezetten hatékony eszközt kap ezzel a kezébe. A jelelés segíti a beszédértés fejlődését, az pedig, hogy megélheti, értik a jeleit, erősen motiválja arra, hogy egyre sokszínűbben kommunikáljon. Mivel a jelek egyszerűbb kommunikációt tesznek csak lehetővé, mint a beszéd, így azok használata nemhogy késleltetné annak megjelenését, sokkal inkább segíti a beszédindulást, a beszédfejlődést. Amikor a beszéd átveszi a főszerepet, a jeleket szépen fokozatosan elhagyják a gyerekek. Kistestvér érkezésekor nagy örömmel használhatják újra a szülőkkel együtt a babajeleket, ezt külön öröm megtapasztalni. jelek segítségével kétirányúvá váló kommunikáció serkenti az idegrendszer fejlődését, fejleszti a gondolkodást, a társas kapcsolatokra pedig kifejezetten jó hatással van nem csak a baba, de a jeleket használó személyek számára is.

Én magam mindkét gyermekemnél használtam babajeleket, logopédusként fel sem merült bennem, hogy ezzel bármi hátrányt okozhatnék a beszéd megindulásában, inkább a fejlesztés lehetőségét láttam benne. Nagyobbik lányomnál egy éves kora előtt kezdtük mondókákkal, énekekkel, emellett néhány jelet otthon is használtunk, amiket hamar elsajátított, és a beszéd fejlődésével pár hónap elteltével – a szavak és jelek rövid idejű párhuzamos használata után – el is hagyott. Nála nagyon gyorsan kialakult az összefüggő beszéd, így azt gondolom, vele egy éves kora előtt érhettünk volna el látványosabb eredményt. Kisfiamat fél éves kora körül keztem megismertetni pár általam fontosnak tartott jellel, amiket pár hónap után már megértett, visszajelelni pedig egy éves kora körül kezdett. Most 15 hónapos, 10-15 jelet használ, saját jelekkel, hangutánzásokkal, mutogatással vegyesen. Örül, hogy megértem, én is örülök, hogy el tudja mondani nekem, mit látott, hogy a kutya az udvarban fekszik, vagy nem lát autót, vagy apa alszik. Lassabban alakul a beszéde, mint a nővérének, ettől még nagyobb pozitívuma van a jelek használatának. Az, hogy találkoztam a módszerrel, logopédusként is érdekes tapasztalat volt, plusz aspektust ad a munkámhoz. Szakmailag mindenképp ajánlom, bár tanult jelek nélkül is megkérdőjelezhetetlen az anyai kompetenciánk, mégis olyan eszközt kapunk ezzel – szó szerint – a kezünkbe, mellyel közelebb kerülhetünk gyermekünkhöz, emellett pedig segítjük őt a fejlődésben, támogatjuk a beszédmegértés és a beszéd fejlődését.

 Magam részéről szívből ajánlom, hiszen új szín, új lehetőség, mellyel a gyermek nyíltabbá, kommunikatívabbá, teljesebbé válhat, azzal előnnyel, hogy ez a módszer a szülő számára is könnyen elsajátítható, a siker pedig mindkét felet a fejlődés irányába motiválja.

Kustos-Burány Krisztina, 2015 szeptember

, , , , , ,

No comments yet.

Vélemény, hozzászólás?

Top