Győr
0620/294-8418

Jelbeszéd és jelnyelv – melyik mit jelent? Van-e különbség? A babajelbeszéd hová tartozik?

Jelbeszéd és jelnyelv. Mi a különbség? Van-e egyáltalán különbség? Akik jelelnek, mind megértik egymást? Hol helyezkedik el e sok információ közt a babajelbeszéd?

Sokak fejében a jelekkel való kommunikáció egyenlő a hallássérültek vagy beszédben akadályozottak kommunikációjával. Kizárólag erről van szó?

Mi a jelbeszéd?

jelbeszéd szavak nélküli tudatos kommunikációs eszköz, ami a beszéd helyettesítésére, vagy kiegészítésére szolgál. A jelnyelvet is szokták jelbeszédnek nevezni, ez azonban téves. A jelbeszéd alapvetően látható, de tartozhatnak hozzá hangjelek is, amiket hangzó gesztusoknak is neveznek. Lehet szemléletes, de lehet titkos is, mint például az alvilági. Használhat különféle tárgyakat, virágokat is, mint a legyező-,a zsebkendő és a virágnyelv.

A jelbeszéd lehet természetes vagy mesterséges. A természetes jelbeszédek kultúránként, sőt egyénenként is eltérhetnek, például Kínában másként mutatják a számokat, mint Európában. Néhány tucat, vagy legfeljebb egy-kétszáz jelet tartalmaznak, és az egész testet igénybe veszik.A különféle rendekben a szerzeteseknek szükségük volt egy jelrendszerre, mert bizonyos helyeken és időpontokban el voltak tiltva a beszédtől. A természetes jelbeszéd egyes változatai továbbfejlődtek, és önálló jelnyelvvé váltak.

Léteznek egyezményes jelkódok például a különféle sportokban vagy a tőzsdén, az étteremben használt kézjelek, a búvárok, életmentők jeleiA rendőrök is használnak néhány jelet, amikor a jelzőlámpát helyettesítik. Zajos munkahelyeken is kialakul egy helyi jelrendszer, például az Ózdi Hengerművekben. A tévéstúdiókban is egyezményes jelkódot használnak.

A múltban a szerelmes fiatalok nem beszélhettek nyíltan egymással, mert sosem hagyták őket négyszemközt, ezért kénytelenek voltak többé-kevésbé titkos és egyezményes jelkódokra hagyatkozni. A kommunikációhoz a kéznél levő tárgyakat használták fel, így jött létre a virág-, a legyező- és a zsebkendőnyelv.

Magukat a jelnyelveket is sokszor nevezik jelbeszédnek, ez azonban téves, mivel a jelnyelvek ugyanúgy kétszeresen tagolt nyelvek, mint a hangzó nyelvek. Maguk a siketek is tiltakoznak ez ellen a szóhasználat ellen. Azokban a helyzetekben, ahol a hallók mutogatnak, a siketek egy szűkített, az ikonikus jelekre korlátozott jelkészlettel jelnyelvük nyelvtana szerint jelelnek..

 

Mi a jelnyelv?

Akik jelnyelvet használnak, egyáltalán nem biztos, hogy megértik egymást, hiszen csakúgy, mint a beszélt nyelvek, ezek is országonként, sőt tájegységenként is eltérhetnek. Bár létezik köztük rokonsági kapcsolat. A magyar jelnyelv például az osztrákkal van rokonsági kapcsolatban. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az Osztrák-Magyar Monarchia idején Bécsben képezték a siketek tanárait; Szlovákiában és Csehországban is megfigyelhetőek ugyanilyen hasonlóságok.

jelnyelvet anyanyelvükként használó siket beszélők rendszerint egyben kétnyelvűek is, a helyi jelnyelvet és a beszélt nyelv írott változatát egyaránt ismerik.

Léteztek és léteznek olyan jelnyelvek is, amelyeket elsősorban halló emberek használnak. Például a gyarmatosítók megjelenése előtt az észak-amerikai indiánok számos különböző csoportja ugyanazt a jelnyelvi pidgint használta közvetítőnyelvként. Ez a Plains Indian Sign Language, ami ma is létezik, de a kihalás szélén áll.

Olyan elszigetelt vidékeken, ahol a siketség genetikailag gyakoribb, gyakran kialakulnak olyan jelnyelvek (nem pidginek!), amelyeket a halló lakosság is ismer és használ. Ilyen például a ghánai Adamorobe falu vagy egy izraeli beduin közösség.

A jelnyelvnek ugyanolyan bonyolult nyelvtana van, mint a beszélt nyelveknek. Bár teljesen mások a nyelvtani szabályok. Azoknak, akik szeretnének jelnyelven kommunikálni, meg kell tanulni ezeket. Nem csupán a szavak kézjeleit.

Ez a legnagyobb különbség a jelbeszéd és a jelnyelv között. A jelnyelvek (most már többnyire) önálló nyelvként elismert nyelvek. A jelbeszéd pedig többnyire csak egy-egy dologra használt jelekből áll.

Siket embertáraink érzékenyek a megnevezésre, ha „jelbeszédet” említünk a „jelnyelv”, vagy „mutogatást” a „jelelés” helyett, biztos, hogy észreveszik; és ha a siket szó helyett a süket szót használjuk, azt sem veszik jó néven.

 

Hová tartozik a babajelbeszéd?

Babajelbeszédet halló, egészséges gyermekeknél használhatunk a beszéd előtti időszakban, vagy akár a beszéd mellett is. Ahogy az elnevezés is kifejezi, ez a módszer, amit a babáknak, kisgyermekeknek és szülőknek tanítunk, nem jelnyelv!

A babajelbeszéd a hangzó beszédet, szóbeli kommunikációt segíti és egészíti ki. Segít a beszédértésben, és a babáknak abban, hogy amit még beszéddel nem képesek elmondani, jellel képesek legyenek. Hiszen rengeteg dolog van, amit értenek, tudnak, csak még nem áll rendelkezésükre eszköz arra, hogy átadják nekünk. A kézjelekkel mindezt lehetővé tesszük, megkönnyítve ezzel a kommunikációt baba és környezete között. Valamint segítjük, támogatjuk többek közt a nyelvi fejlődést, a beszédtanulás folyamatát, az asszociációt, a kreatív gondolkodást, és számos más területet.

Ha egy dalt, éneket mozgással, kézjelekkel, kísérünk, valahogy úgy érezzük, sokkal több érzelmet tud kifejezni. Hasonlóan működik mindez a gyerekeknél is. Ha kézjelekkel kísérjük a mondókákat, dalokat, könnyebben megy az érzelmeik átadása, kifejezése. Hisz ez baba és gyermekkorban még sokszor nehéz.

A babajelbeszéd tehát nem jelnyelv! Nem tanítunk nyelvtant és a jelkészlet is csupán javaslat, útmutató a szülőknek, hiszen nem fontos, hogy mindenki ugyanazt használja. A lényeg az, hogy a baba és a szülő számára is könnyen jelelhető kézjeleket használjunk, következetesen. Egy dologra mindig ugyanazt a jelet.

Szólj hozzá te is