Győr
0620/294-8418

Miért sírnak kevesebbet a babajelelő babák?

Miért sírnak kevesebbet a babajelelő babák?

Miért van kevesebb hiszti, és sírás? Minden fontos kérdésre választ adunk.

„ A babajelbeszéd módszerét minden szülőnek ajánlott legalább alap szinten megismerni, hogy meglegyen a lehetősége a babával egy egyszerűbb megértésre, könnyebb kommunikációra, nyugodtabb, érzelmi biztonságot adó kapcsolatra a beszéd előtti időszakban.”

(Nyéki Márta, Mesélő Jelek™ Babajelbeszéd Program alapító)

 

 

A legfontosabb kérdésekre kitérő cikk a babajelbeszéd módszeréről, annak hátteréről, és hatásairól, melyet szeretettel ajánlok minden kisbabás szülőnek végigolvasni.

 

Melyik kisbabás anya ne szeretne azzal büszkélkedni: könnyen megértem a babámat, mindig tudom, mire gondol, és mit szeretne! Akik megismerik és elsajátítják a babajelbeszédet, büszke és magabiztos szülőkké válhatnak, vidám, jó kedélyű babával.

 

Mi a babajelbeszéd?

A babajelbeszéd a kisbabák és a szülők közti kommunikációt egészíti ki, segíti, amíg a baba nem érett a beszédre, nem tud szavakkal kommunikálni.  A babajelbeszéd a gyermek természetes gesztusaira, kéz- és testmozdulataira épül, melyeket ösztönösen, és később az utánzással megtanul és használ. (Pl. integetés, tapsolás, gyere-gyere mozdulat, felemeli a kezét, ha szeretné, hogy felvegyük, dörzsöli a szemét, ha fáradt, stb.).

Ahogy ezeket az egyszerű egyezményes jelzéseket megtanulja a baba, úgy minden másra is taníthatunk jeleket, megkönnyítve ezzel az ő és saját dolgunkat is. Mi könnyebben megérthetjük őt, a gyermek pedig nem lesz frusztrált, kevesebbet fog sírni, és nyugodtabb lesz, mivel tudja, hogy van kifejezőeszköze arra, ha szeretne valamit közölni.

Óriási könnyebbség, és megnyugvás szülőnek és gyermeknek is, másrészt egy rendkívüli módon fejlesztő, vidám, játékos tevékenység, melyet könnyen beépíthetünk a mindennapokba.

 

Hogy  kell elképzelni a jelelést a gyermekekkel?

A karjainkat és mozdulatainkat használjuk ahhoz, hogy a baba

  1. könnyebben megértsen minket, könnyebben tanuljon;
  2. hatékonyabban ki tudja fejezni igényeit, szükségleteit, gondolatati a beszéd előtt.

A babajeleket hasonlóan kell elképzelni, mint a hallássérültek által használt kézjeleket, minden fontos szóhoz tudunk rendelni egy kézjelet. Nagy különbség van azonban a halló babákkal történő jelelésben, hiszen itt a jelek használatával fejlesztjük a kommunikációt, a beszédet, a beszédértést. Tehát mindig a hangzó beszéd mellé mutatunk babajeleket. Ezáltal a baba könnyebben megérti a beszédet, és kifejezi magát.

A beszédünk, mondókák, énekek mellé jeleljük a fontos szavaknak megfelelő kézjelet, így a baba a sok ismétlés során, az utánzás képességével először megérti, majd elsajátítja a babajeleket. Mivel ez a baba számára egy játék, örömteli tevékenység, amikor már „ráérzett a babajelelés ízére”, könnyedén fog tanulni sok-sok babajelet.

A babák akár 150-200 jelet tudnak, mire megtanulnak beszélni. (Ez azt is jelenti, hogy szókincsük ennél csak több lehet.)

A beszédindulásánál ez már egy nagy könnyebbség lesz. Általánosságban elmondhatjuk, hogy többszörös szókinccsel rendelkeznek a babajelelő babák. Beszédük pedig hirtelen és nagyon aktívan indul be, amikor éretté válnak a beszédre.

A babajeleket ezután elhagyják, hiszen egyszerűbben és változatosabb módon tudják kifejezni magukat a szavakkal.

 

 

Kiknek ajánlott?

Úgy gondolom, hogy minden édesanyának alapszinten el kellene sajátítani a babajelbeszéd módszer alapjait, annyira sok előny származik belőle. Többé, tartalmasabbá, és biztonságosabbá teszi a kapcsolatot, ráadásul fantasztikus fejlesztő hatása van.

Még azok a gyerekek is, akik korán kezdenek beszélni, vagy nyugodtak, és az anyuka szinte mindent jól megért a babájától, náluk is hasznos. Olyan dolgokat tudunk meg a babától, amiket szavak nélkül semmiképp nem tudnánk meg. Ez egy plusz képesség arra, hogy megpróbálja magát megértetni a környezetével, önbizalmat ad, magabiztosabbá tesz, a sírás vagy nyűglődés helyett ezt az utat választja a gyermek.

 

Mennyi idős babával érdemes elkezdeni?

Onnantól, hogy a csecsemő képes velünk szemkontaktust felvenni, és figyel ránk, bármikor el lehet kezdeni az ismerkedést a babajelbeszéd módszerrel. Úgy gondolom, hogy soha nincs túl korán, minél előbb elkezdi az anya ennek a fajta kommunikációnak a megismerését, annál több idő lesz élvezni a „beszélgetést” a babával, már szavak nélkül is.

Természetesen, ha 3—4 hónapos kor körül elkezdjük, akkor többet kell várnunk arra, hogy a baba visszajelezzen. Átlagban 6-7 hónapos kortól lehet várni, hogy a baba visszamutasson jeleket, és nagyjából 11-14 hónapos kor között kezdődik az az időszak, amikor már szinte azonnal visszajeleli a baba azt, ami felkeltette az érdeklődését.

 

Milyen hatásai vannak?

Kivétel nélkül pozitív hatásokról számolnak be a babajelelő családok. Ezt külföldi pszichológusok, szakemberek és édesanyák több, mint 30 éves megfigyelései alapján tudjuk.

Amit a legtöbb szülő mond:

“KEVESEBBET SÍR A BABA, KÖNNYEBBEN MEGÉRTEM ŐT.”

 

Miért jó a babának?

  • A jelek használatával könnyebben megérti, megtanulja a szavak jelentését (beszédértés)
  • Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz, mert van egy eszköz a kezében, amivel ki tudja fejezni gondolatait, igényeit
  • Kevesebb szorongás, frusztráció, sírás, mert helyette van egy kommunikációs csatorna, amit tud használni
  • Fejleszti az értelmi- és érzelmi intelligenciát, nő az IQ szint
  • Fejleszti a kognitív képességeket, az emlékezetet, fogalmi gondolkodást, logikát, asszociációt
  • Jobb nyelvi készségeket, bővebb szókincset eredményez
  • Sikerélményt okoz a babának, hogy már szavak nélkül is képes megértetni magát. Ettől magabiztosabb lesz, nő az önbizalma

 

Miért jó az édesanyának?

  • Egyszerűbben megérti babáját
  • Nyugodtabb az anya is, mert van egy eszköz a kezükben a könnyebb megértéshez
  • Játéktevékenységen keresztül olyan pluszt adhat a babának, mely ráadásul fejlesztő is

 

Milyen hatásai vannak a baba-anya kapcsolatra?

  • A megértés és megértettség hatása nyugodtabb, harmonikusabb baba-anya kapcsolat
  • Erősödik a bizalom, hiszen a baba tudja, hogy megértjük őt
  • Erősödik az egészséges és biztonságos kötődés
  • Az anya/apa kompetensebbnek érezheti magát szülői feladataiban, hiszen tudja, hogy képes reagálni gyermeke igényeire

 

Egy anya enélkül is megérti a babáját. Miért hasznos ez?

Fantasztikus látni, amikor az édesanya és újszülött babája egymásra vannak hangolódva, és szavak nélkül is megértik egymást. Vannak édesanyák, akiknek több idő kell, míg összeszokik a babájával, és ez is teljesen rendben van. Nekik még többet tud segíteni a babajelbeszéd módszere, hogy könnyebben megértsék egymást, az anya megfigyelje babája jelzéseit, és könnyebbség, ha a tanult jeleket alkalmazva egyszerűen megérti a babáját.

Még azok az édesanyák, akiknek kiegyensúlyozott a kapcsolatuk a babájukkal, és úgy gondolják, hogy mindent megértenek, ők is kivétel nélkül olyan visszajelzést adnak – miután megismerkednek a babajelbeszéddel, és elkezdik használni – hogy olyan kapcsolat alakul köztük, és olyan információkat tudnak meg babájukról, az ő gondolataikból, melyeket a babajelek nélkül soha nem tudtak volna meg, és nem gondolták, hogy létezik ilyesfajta kommunikációs csatorna.

A baba jelezni tudja, ha éhes, szomjas, ha fáj valamije, ha túl forró az étel, vagy éppen a sok játék közül a macival szeretne játszani, „el tudja mesélni”, mit látott az utcán, vagy kutyát/repülőt/motort/mentőt hall az ablakon keresztül az utcáról, mit szeretne enni, vagy az anya helyett a baba “mesél” a könyvből.

 

Példa történet – “nagymama”

“Édesanya a nagymamára bízta az egy év körüli kislányát. Egyszer csak a kicsi nagyon elkezdett sírni, amikor egy nagyi ugye kétségbeeshet, mi lehet a baj. Valamire szükséges van, éhes, netán fáj valami? De mivel a nagymama is ismert már néhány babajelet, felismerte, mi a sírás oka. A kislány ugyanis bőszen jelelte az „anya” babajelet. A gond tehát „csak” annyi volt, hogy a kicsi hiányolta az anyukáját. A mama megnyugodhatott, hogy nincs más baj.”

 

Példa történet – “forró”

“Nyári séta mezítláb a parkban. A kisfiú pedig mutogat a lábára, és jeleli a „forró” babajelet. Az anya azonnal megérti, hogy túl meleg a beton, így gyorsan adjunk rá egy szandit, vagy menjünk a fűre. Nincs sírás, nincs tanácstalanság, és megelőzték, hogy a baba lábát megégesse a forró beton.

Kiegészítés: a forró babajelet főként az ételnél, tűhelynél vagy télen a radiátornál használtuk, és a baba egy egészen más környezetben, és helyzetben is tudott asszociálni a forró fogalomra. Kiváló példa arra, hogy a sok más mellett a fogalmi gondolkodást, asszociációs képességet is mennyire támogatja a babajelek használata.”

 

Mi történik, ha nem értem meg a babám jelzéseit? 

Az újszülött kisbaba a legnagyobb csoda a család életében, minden körülötte forog, eleinte még többnyire alszik, eszik, és nézeget. Ahogy nő a baba, körülbelül 6 hónapos korától egyre több közlendője lesz, és egyre többször fordulhat elő, hogy nem tudjuk biztos, mit is szeretne.

Ha a baba folyamatosan téves visszajelzést kap a közlési szándékára, idővel csökkenni fog a kommunikációs kedve, önbizalma, és megrendül bizalma is a környezete (főként az anyukája) felé.

A 2-3 éves korban beköszöntő önállósodási korszak,  más néven dackorszak pedig egy kifejezetten nehéz időszak tud lenni a gyermekkel. Rengeteg türelmet, odafigyelést, és megértést igényel. A babajelekkel kiválóan meg tudjuk könnyíteni ezt az időszakot, és egyszerűbbé tenni a babánk helyzetét.  A számtalan hiszti, földhöz vágás és sírás helyett megbeszéljük  a szituációkat. Az odafigyelés babajelekkel kiegészítve szinte nullára tudja redukálni a dackorszakot (saját tapasztalat, 4 éves a gyermekem)!

Megfigyelések alapján az a gyermek, aki még 2 éves korában nem beszél, vagy nem tudja magát megértetni,  6 évesen sokkal visszahúzódóbb, és bátortalanabb társainál.

A babajelek használatával a dackorszakon kívül hosszútávú problémákat is megelőzünk, mellyel gyermekünk további életét pozitív irányba segítjük. és megtarthatunk gyermekünkkel egy bizalmon és megértésen alapuló, harmonikus kapcsolatot.

Mikor fog visszajelelni a baba?

Attól is függ, hogy mennyi idősen ismertetjük meg a gyermeket a babajeleléssel. Átlagosan az 5 – 8 hónapos kor közötti időszaktól képesek a babák a kézjeleket visszaadni. Azoknál a babáknál, akik 11 hónapos koruk után ismerkednek a babajelekkel, zömében azonnal, vagy nagyon hamar várható, hogy visszajeleljenek egy-egy kedvelt babajelet. De minden baba egyéni képességeitől is függ.

 

Nem lesz lusta beszélni a gyermek, ha babajelekkel megérteti magát?

Több, mint 30 éves kutatások, szakemberek, pszichológusok megfigyelései igazolják, hogy a babajelbeszédnek nincs beszédfejlődést hátráltató hatása.

Éppen ellenkezőleg. A kézjelek használata olyan területeket aktivizál a baba agyában, ami segíti, támogatja a beszédfejlődést. Nagyobb szókinccsel fog rendelkezni a baba, amikor elindul a beszéd. Nagyobb kedvvel, önbizalommal fog kommunikálni.

A beszédre több területen is meg kell érni, és amikor a gyermek minden téren eléri ezt a fejlettséget, és nincs semmi más hátráltató tényező (pl. hallásprobléma, idegrendszeri éretlenség, stb.), a gyermek robbanásszerűen, nagy szókinccsel, és kiemelkedő nyelvi készségekkel fog elkezdeni beszélni.

Kiemelkedő nyelvi készségek pl: a babák a jelek segítségével már 2-3 szavas mondatokat alkotnak. (A nem jelelő babák ezt majd csak a szavak elsajátítása után kezdik el.) Könnyebben tanulnak később idegen nyelveket.

 

Rosta Katalin (ELTE Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) a nyelvi fejlődéssel kapcsolatos tanulmányában olvasható, hogy a beszéd előtti kommunikációnak kiemelkedően fontos része a gesztusokkal, mozdulatokkal kiegészített beszéd és kommunikálás a gyermeknél. Akiknél ez a szakasz szegényesebb, vagy egyáltalán nincs ilyen reakció, kontaktus a környezetével, ott nagyobb eséllyel alakulnak ki problémák a beszéd terén.

Idézet a tanulmányból:

„A mozgással kísért beszéd támogatja a beszéd megértését, fejleszti a kommunikációt segítő gesztusok kialakulását, javítja a gyermek figyelmét és verbális emlékezetét, fej­leszti a mozgáskoordinációját. „

 

A mozgás és a beszéd fejlődése szoros összefüggésben állnak egymással, aki találkozott ezzel a problémával, tudhatja, hogy a megkésett beszédfejlődésnél a mozgásterápiák, mint segítő módszerek kiemelkedő helyen szerepelnek. Ebből a szempontból is érthető, hogy a babajelek nemhogy hátráltatnák a beszédfejlődést, hanem többféle oldalról is kiválóan támogatják.

A beszéd egy magasabb rendű kommunikációs forma. Amikor a baba érett lesz rá, azt fogja választani, hiszen a szóbeli kommunikációval könnyebben, egyszerűbben és színesebben ki tudja fejezni magát. Ez a természetes folyamata a kommunikáció fejlődésének. A babajeleket pedig idővel elhagyják, átveszi szerepét a beszéd.

 

Honnan ered a babajelbeszéd módszere?

A babajelbeszéd módszere az amerikai Joseph Garcia nevéhez fűződik, aki elsőként figyelt fel arra, hogy a hallássérültek gyermekei az átlagnál sokkal korábban képesek voltak kommunikálni a környezetükkel. Ez a felfedezés arra késztette, hogy tanulmányokat folytasson a témában.

Néhány évvel később két amerikai pszichológusnő, Linda Acredolo és Susan Goodwyn szintén felfedezték a jelbeszéd jelentőségét, és ugyanezen a területen végeztek megfigyeléseket. Az ő kutatási területük a csecsemők korai beszédfejlődése volt. Két évtizeden keresztül figyelték a jelnyelv használatát halló gyerekeknél. Megállapították többek közt azt, hogy a babajelbeszéd pozitív hatással van nem csak a beszéd előtti, korai kommunikációra, hanem a gyermek későbbi nyelvi és szociális fejlődésére is.

Azóta a módszer elterjedt Amerikában, és Európa számos országában is előszeretettel használják a családok a babákkal való kommunikáció során, és ajánlják a szakemberek is.

 

Milyen tudományos háttere van?

Linda Acredolo és Susan Goodwyn Babajelek című könyvében olvasható az alábbi magyarázat, miért és hogyan segíti a babajelbeszéd módszere a beszéd kialakulását.

“Miért sajátítják el a babajelelők a nyelvet gyorsabban?

A kisbabák agyában születéskor kb. 100-200 milliárd idegsejt található. Születéskor azonban még nincs jelen ezeknek az idegsejteknek trillió és trilló kapcsolata. Ezek a kapcsolatok teszik képesség az idegsejteket és bennünket gondolataink rendezésére, az összefüggések meglátására, a múltbeli eseményekre való emlékezésre és a nyelv elsajátítására.

Hogyan keletkeznek ezek a kapcsolatok?

Létrejöttük és folyamatos létük a gyerek világról szerzett tapasztalatain alapul. Minél többet találkozik a gyermek gondolatokat provokáló tárgyakkal, eseményekkel, problémákkal, annál több kapcsolat jön létre és erősödik az agyában.

Ez az alapelv nagyon fontos a babajelek és a beszélni tanulás közti viszony megértéséhez. Amikor a baba rájön, hogy a jel alkalmas arra, hogy sikerrel használja egy meghatározott cél érdekében, az agy gondolkodásért és nyelvi kifejezésért felelős területe finomodik, fejlődik. Ez a kifinomultabb agyi tevékenység aztán segíti a babát a következő nyelvi probléma megoldásában, és így tovább.

A babajelek használata olyan „nyelvgyakorlási” lehetőséget nyújt a gyerek számára, ami nélkül a fent leírt változások hónapokig váratnak magukra, amikor a gyerek már képes lesz szavakat alkotni. A babajelek használata a fogalmi gondolkodást is elősegíti.”

 

 

 

 

Milyen szakemberek ajánlják a babajelbeszédet?

Logopédusok, védőnők, és a korai fejlesztésben tevékenykedő szakemberek is egyre inkább megismerik, és ajánlják a családoknak ezt a lehetőséget.

A gyógypedagógiában is használják, külföldön számos területen, pl. beszédindító terápiák részeként, később olvasási nehézségekkel küzdő gyermekeknél, és olyan állapotoknál, amikor a nyelvi kifejezés, a beszédfejlődés nehezített, pl. Down-szindróma.

 

Csak halló babákkal lehet babajelelni?

A babajelbeszéd módszere a beszéd és a jelek együttes alkalmazásán alapul, a hallássérült babák és személyek jelnyelvre való oktatása más módszer szerint zajlik. Ezen kívül a babajelbeszéd abban is eltér, hogy a jelnyelv nyelvtani részét nem alkalmazzuk, csupán az egyes kézjeleket.

 

 

Honnan lehet megtanulni a babajelbeszéd módszert? 

Az interneten sok segítő információ, és videók is találhatók, melyekből akár el is lehet kezdeni az otthoni babajelelést. A Mesélő Jelek™ Babajelbeszéd Programnak több, otthoni tanulást segítő oktató anyaga van, melyek tovább támogatják a szülőket a babajelbeszéd világában.

Akinek van rá lehetősége, mindenképpen ajánlom, hogy látogasson el egy babajelbeszéd előadásra vagy tanfolyamra,  ahol biztosan kellő információt és tudást kaphat ahhoz, hogy elsajátítsa, és otthon babájával alkalmazza a babajeleket, az egész család legnagyobb örömére

 

Nyéki Márta
pedagógus, a Mesélő Jelek™ Program alapítója

 

Olvass még többet a babajelbeszéd módszerről

A babajelbeszédről 

Nem mindennapi segítség a többnyelvű családoknak 

10 dolog, amit a kezdő anyák tudni akarnak a babajelbeszédről

5+1 egyszerű tipp, hogyan kezdd a babajelbeszédet babáddal

Hogyan eszik a babám – Így hat az evés a beszédfejlődésre

A babajelekről egy logopédus szemével

Szólj hozzá te is