Köszönöm a bizalmatokat és a sok privát levelet, mellyel hozzám fordultok.
Van olyan kérdés, ami többször felmerült már. Egy édesanya leveléből idézek most, majd alatta olvashatod a választ.
Kisfiam 7,5 hónapos és ahogy a videóban látszik, elkezdett mutogatni. (Megjegyzés: Kaptam egy nagyon édes videót a kisfiúról. ? ) Eddig nem hallottam a babajelbeszédről, így nagyon új nekem, és picit szkeptikus is vagyok.
Ahogy olvasom elméletileg segíti a beszédfejlődést, és nem késlelteti, sőt. Én viszont félek, hogy pont az által, hogy el tudja mutogatni mit szeretne, miért is kezdene el beszélni, ha anélkül is megértjük.
Plusz nálunk még van egy olyan tényező is, hogy több nyelvű családban cseperedik. Én kint élek olasz férjemnél, ő nyilván olaszul én magyarul beszélek hozzá, plusz mi egymás között angolul kommunikálunk, és a nagyszülőktől hallja a helyi dialektust is.
Lehetséges, hogy első pillantásra úgy tűnik, ha mutogat a gyerekem, majd nem fog beszélni, mert így is megértem.
(Bár, ha ebbe belegondolunk, van olyan, aki komolyan azt feltételezi, hogy az egészséges fejlődésű gyermek úgy marad?)
Ha megismered a babajelek hátterét – márpedig jó, ha egy anya tájékozott gyermekére ható témákban – , a baba kommunikáció és beszédfejlődés folyamatát, biztos vagyok benne, hogy azonnal el fog szállni ez a kétely.
A beszédtanulás folyamata egy rendkívül összetett dolog, számos tényezője van, sok mindentől függ.
Az alábbiak mind szerepet játszhatnak a beszédfejlődésben, a beszéd alakulásában:
-
környezet nyelvi mintája
-
beszéd minősége
-
többnyelvű család
-
artikuláció, gesztusok, testbeszéd a környezetben
-
mozgásfejlődés
-
evési szokások (szoptatás, cumi, hozzátáplálás)
-
idegrendszer fejlettsége
-
szülői minták
-
hallás
-
nem biztos, hogy ismert, lelki háttérben húzódó érzelmek, élmények
-
beszédértés
-
beszédképző szervek fejlettsége
-
légúti megbetegedések
A babák a beszéd előtti időben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a nonverbális kommunikációra, hiszen nekik ez az eszközük arra, hogy megértessék magukat a környezetükkel.
Ez a természetes folyamat, hogy a síráson és hangadáson kívül így kommunikálnak velünk. A kéz és a testbeszéd erőteljes használata a beszédtanulás folyamatának fontos része.
Tanulmányok szerint, azoknál a gyerekeknél, akiknél ez a szakasz szegényesebb, vagy teljesen kimarad a “mutogatós” időszak (ami nagyrészt a környezettől függ), ők hátrányban lehetnek később a beszédfejlődés területén.
A jelek a baba ösztönösen is használt jelzéseit hivatottak kiegészíteni, tehát semmi olyat nem tanítunk nekik ezzel, ami számukra idegen.
A jelek segítik továbbá a beszédértést is. Felnőttként is tapasztalható, hogy beszédünket kiegészítjük mozdulatokkal, gesztusokkal, csak kevésbé figyelünk rá. Amikor valaki jobban gesztikulál, az “könnyebben átjön” számunkra, érzelmileg is közelebb kerülünk a mondanivaló megértéséhez.
A gyerekeknél ez még fontosabb.
Nézzünk egy példát. A mozgásfejlődésben is fontos állomás a mászás. Senki nem feltételezi, hogy ha mászik a gyerkőc, majd nem fog járni, sőt.
Néhányan azt mondják, ha nem mászik, később bizonyos területeken nehézségei adódhatnak.
A beszédnél is ugyanez a helyzet. Ezeket az ösztönösen használt jelzéseket egy fontos állomásnak kell tekintenünk a baba kommunikációs és beszédfejlődés folyamatában.
Minél jobban megértjük a gyermekünket, ő annál motiváltabb lesz a magasabb szintű kommunikálásra. A természetesen is működő folyamat következő lépésére, azaz a beszédre.
A babajelbeszéddel kapcsolatban több, mint 40 évre visszamenőleg vannak megfigyelések. Ezek mind azt támasztják alá, hogy a babajeleket használó gyerekek átlagban jobb nyelvi képességekkel rendelkeznek a későbbiekben, mint nem jelelő társaik. Nem feltétlenül kezdenek korábban beszélni, viszont sokkal változatosabban kommunikálnak, nagyobb aktív szókinccsel rendelkeznek, jobban értik a dolgok közti összefüggéseket, kreatívabbak, nyitottabb személyiségek, jobban teljesítenek majd az iskolában.
Többnyelvű a gyermekem, jót teszek, ha babajeleket tanítok neki?
Másik kérdés a két- vagy többnyelvűség volt. Jól érzed, ebben az esetben hatványozottan érvényesül a babajelek támogató hatása.
Kifejezetten ajánlott is többnyelvű családokban a babajelek használata, hiszen ez egy közös pont, összeköttetés a nyelvek között.
Egyrészt a felnőttek is könnyebben megérthetik a babát, másrészt neki is könnyebb tanulni a nyelveket.
Többnyelvű gyerekeknél gyakrabban előfordul, hogy egyébként is később kezdenek el beszélni, mint az átlag. A babajelek nagy hasznot jelentenek abban az időszakban, amikor a gyerkőc már nagyon szeretne közölni, elmesélni a gondolatait, vagy az érzéseit, de még egy kicsit várni kell a szavakra.
Az én unokaöcsém ezt például épp megcáfolta. Ők is kétnyelvű családban élnek. Shane 6 hónapos korában már jelelt, és mind a mozgás, mind a beszédfejlődése nagyon kiemelkedő volt. Hamar elkezdett beszélni, és mindkét nyelven. Rendkívül okos, nyitott kisgyerek.
Láttam, tapasztaltuk, hogy a babajelek használata nagyon sokat segített neki a kommunikálásban. Nagyon motiválta, és sikerélmény volt, amikor pl apukája is megértette már az elején (mikor tanulgatta kimondani a szavakat, és még nem voltak tisztán kivehetők, főleg a 2 nyelv miatt ).
Sok többnyelvű család tanult már nálam babajelbeszédet.
Tehát a saját tapasztalaton túl a babajelelő szülők visszajelzései alapján is határozottan megerősítem a babajelek hasznát a két vagy többnyelvű családokban.
Nyéki Márta
