Olvastam egy cikket (sajnos nem emlékszem, hol) és elindított benne egy gondolatot, megosztanám veletek.
Mi köze lehet a rajzfilmeknek a beszédhibák kialakulásához?
A nyelv elsajátításában nagyon nagy szerepe van az utánzásnak, annak, hogy a gyermek lássa, meg tudja figyelni, hogyan képezzük, alakítjuk a hangokat, szavakat a szánkkal. Ha megnézel egy pár hónapos kisbabát, már rajta is láthatod, hogy nagyon figyeli a szádat, mikor beszélsz hozzá. Igen, ők már ekkor elkezdik “tanulmányozni”, hogyan is kell majd képezni a hangokat. Sokszor nem gondolnánk, hogy mi milyen korán elkezdenek tanulni mindent.
Az én kislányomnál például néhány hónapos korában volt egy időszak, amikor rengeteg hangot elkezdett utánozni, mintha begyakorolta volna, hogyan kell azokat képezni. Majd abbahagyta egy idő után, szerintem elraktározta őket, de most nem használja. De tudom hogy nagyon sok dolgot leutánzott, amit mondogattam neki, akár csak bohóckodás, játék közben is (ba-ba-ba, la-la-la, ma-ma-ma, stb.).
Szóval a rajzfilmek, TV hatása
A rajzolt figurák, bábok nem rendelkeznek kidogozott hang- és beszédképző szervekkel, egyszóval a gyermek nem tudja megfigyelni, amikor beszél, hogyan alakítja valójában a száját. Sokszor csak kinyitja-becsukja, amikor beszél, vagy szinkronizálva van egy mese, akkor is teljesen más amit hall, és amit lát. Ebből kifolyólag, ha álló nap TV-t, meséket néz, nem, vagy sokkal nehezebben fogja tudni megtanulni szépen kiejteni a szavakat, ezáltal sokkal nagyobb az esélye, hogy valamilyen beszédhiba alakuljon ki a későbbiekben, amit aztán szakember segítségével, sok munkával, gyakorlással lehet majd kijavítani.
Persze, én nem arra buzdítok senkit, hogy nem szabad TV-zni a gyereknek, vagy ne nézzen meg néhány gyerekdalt, vagy éneket a YouTube-on, de mértékkel! É nagyon fontos, hogy ezt ellensúlyozzuk!!!
Hogyan? Kapcsolat a babajelekkel
Amikor babajeleket tanítasz gyermekednek, akkor mindig kimondod mellé a szót, nem is egyszer, általában többször is megismételjük. Ez rettentően jó hatással van arra, amiről az elején szóltam. A gyermek minél többször látja, hallja azt, amit kimondasz/mutatsz, annál könnyebben fogja megtanulni.
Egy újabb magyarázat arra, hogy mi módon támogatja a babajelek tanulása a beszédfejlődés folyamatát.
Ha nem jelelsz a babáddal, az alábbi egyszerű tanácsokat abban az esetben is érdemes megfontolni:
Egyszerű javaslatok:
–énekeljünk a gyereknek, ha nagyobb, tanítsunk neki minél több dalt, éneket
-babajelekkel/vagy más kézjelekkel is egészítsük ki a mondókákat (pl. fújja szél a fákat – kezünket a magasba emeljük és mozgatjuk jobbra-balra)
-mindig érthetően, tisztán mondjuk ki a szavakat a gyereknek
–ne gagyogjunk, gügyögjünk már a pici babának sem, ne beszéljünk hozzá selypítve, vagy eltorzítva a hangok tiszta kiejtését
–ha beszélünk hozzá, minél többször tegyük ezt úgy, hogy láthassa a szánkat, arcunkat.
Ha hasznos volt számodra a cikk, oszd meg bátran ismerőseiddel! Köszönöm.
