A beszéd előfutárai: beszédészlelés és beszédértés

A beszéd előfutárai: beszédészlelés és beszédértés

A beszédfejlődés mindenhol központi téma 3 éves kor előtt, vagy míg nem kezd el érthetően beszélni a gyermek. Sokan kizárólag arra koncentrálnak, hogy mikor szólal már meg, mikor lesznek érthető szavai, mondatai.

A beszédfejlődés nem nézhető ennyire egyszerűen, hiszen sok más tényezővel összefügg, hogy a gyermek mikor, hogyan, milyen körülmények között fogja elsajátítani a beszédet. 

 

A beszéd elsajátításához alapvetően 4 dolog szükséges

  1. ép beszédképző szervek
  2. ép hallás
  3. ép idegrendszer
  4. megfelelő környezet (ahol beszédet hall a gyermek)

Amennyiben ezek közül valamelyik sérül, vagy hiányzik, a beszéddel lehetnek problémák, előfordulhat, hogy nem alakul megfelelően.

A beszédfejlődés 3 nagy szakaszát különböztetjük meg

  1. beszédészlelés
  2. beszédértés
  3. beszédprodukció (maga a beszéd)

 

Az újszülött már a születés pillanatától képes a beszédfeldolgozásra, felismerésre, és a kommunikációra.

 

A beszédészlelés

A csecsemő már 3 napos korában felismeri édesanyja hangját,  2 hetes kora körül pedig meg tudja különböztetni a beszédhangokat más zajoktól. (pl. autó, kutyaugatás)

 

A beszédértés

A beszédértés a beszédfejlődés nagyon fontos (ha nem a legfontosabb) szakasza, ez alapozza meg a beszéd milyenségét, helyességét, vagy esetleges későbbi beszéddel kapcsolatos problémákat, beszédhibákat.

Azt várjuk, hogy a baba beszéljen, szavakat mondjon, utánozzon minket. Természetesen nem várhatjuk ezt ölbe tett kézzel. A csecsemőnek a beszédre meg kell érnie, és megfelelő mintát kell hogy kapjon, valamint minél több segítő hatással kell találkoznia a környezetében. (sok, és helyes beszéd, artikuláció; megfelelő érzelmi kapcsolat a szülőkkel, környezettel; értő figyelem, visszajelzés; anyanyelvi fejlődést segítő környezet – mondókák, éneklés, dalok; gesztusok, testbeszéd)

A beszédértést és a kifejezést hatékonyan támogathatjuk mozgásos tevékenységekkel.

A mozgás a beszéd alapja.

A mondókák, énekek, versek, és beszédünk gesztusokkal történő elsajátítása a még nem beszélő gyermeknek is megadja azt az örömet, hogy kifejezheti magát, és sikerélményt, hogy megértik őt. A mozgással kísért beszéd támogatja a beszédértést, fejleszti a kommunikációt segítő gesztusok kialakulását és javítja  gyermek figyelmét, verbális emlékezetét, fejleszti mozgáskoordinációját.

 

 

 

Babajelek

A babajelekkel gazdagabbá tehetjük azt az időszakot, míg a gyermekünk nem beszél. Ha beszédünket babajelekkel kísérjük, azzal segítjük megérteni a környezet dolgait a baba számára. Az utánzással megtanult babajelek pedig színesítik a kifejezőképességét.

Legkedveltebb játékos módja, ha a  mondókák, dalok, éneklés mellé mutatjuk a jeleket.

A baba megtanulja magát egyszerűbben, hatékonyabban kifejezni, mint a sírás. Közös sikerélmény a babának, és édesanyának, hogy könnyebben megérthetik egymást. Mindezzel – a fentiek tükrében – kiválóan támogatjuk a baba beszéd- és kifejezőképességét, kommunikációját, nyelvi készségeit, figyelmét, gondolkodását. A baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz.

 

 

Hogyan hat az evés a beszédfejlődésre? Olvasd el! 

Hogyan eszik a babám? Így hat az evés a beszédfejlődésre

 

Nyéki Márta
pedagógus, babajelbeszéd oktató

Szólj hozzá!